GYIK

1, Ír cégek

 

Mi az ír cég magyarul? Bt, kft, zrt, rt?

Kb a magyar kft és zrt keveréke: részvények vannak amiket bárki, akár offshore cég is birtokolhat, a szavazati %  pedig általában azonos a tulajdonosi %-kal. A felelősség korlátolt a cég vagyonára, ami vagy van, vagy nincs, hisz Írországban nem létezik a befizetendő alaptőke fogalma.

 

Ki kicsoda az ír cégben?

Alapvetően 3 pozíció létezik egy ír cégben: részvényes (= a tulaj) , director (= a főnök) és a céges titkár.

A részvénytulajdonos(ok) nevezhetik ki és válthatják le a director-t és a céges titkárt, illetve szintén ők jogosultak az osztalékra (nyereség esetén). Más dolguk és felelősségük a részvényeseknek igazából nincs. A részvénytulajdonos lehet cég és / vagy élő személy is, akár kiskorú is. (Bár a bankszámlanyitáshoz élő személy fog kelleni, lásd lentebb.)

A director (kb. ügyvezető, nagykorú élő személy EU-s lakcímmel, minimum 1 director, de lehet több is) felelős a cég napi működéséért és annak legalitásáért. Ha bármi legalitási probléma merül fel a céggel kapcsolatban, elsősorban a director a felelős.  Szintén elvileg a director dönti el, hogy év végén, nyereség esetén mennyi osztalékot fizet ki a cég és mennyit hagy bent a cégben (pl készpénztartaléknak beruházásokra, napi működésre stb), gyakorlatilag azonban mivel a részvényesek döntik el, hogy ki a director, ez nyilván inkább közös megegyezés tárgya.

Kis cégek esetén az egyetlen director általában azonos az egyetlen részvénytulajdonossal.

A céges titkár elvileg lehet élő személy vagy cég, akár offshore cég is, épp úgy mint a részvényesek esetén, bár a bank csak olyan cégnek nyit bankszámlát, ahol a titkár és a részvényes is élő személy és meg tud jelenni személyesen bankszámlanyitáskor  Emiatt ha valaki márpedig mindenképp valami céget szeretne titkárnak és / vagy részvényesnek, célszerű először egy élő személyt kinevezni aki meg tud jelenni a bankban (tehát pl nem a rokkant, ágyhozkötött nagymama) majd ha a bank megnyitotta a bankszámlát, utána le lehet cserélni a pozíciókat másik cégre, offshore cégre, stb.

A titkár egyébként “csak egy név a papíron” bár kötelező, hogy legyen, alapvetően a director a “főnök” és vezeti a céget. A titkárnak kb annyi funkciója van, hogy a hivatalok (adóhivatal, cégbíróság stb) mindig a titkárnak címezik a leveleket.

Bármelyik részvényes lehet azonos a director-ral is vagy a titkárral is, de ha csak egy director van, az nem lehet azonos a titkárral. A céghez tehát minimum egy élő személy és egy másik cég fog kelleni, de a bankszámlanyitás miatt ez az elején igazából 2 élő személy kell, hogy legyen.

Igény esetén mi is tudunk névleges titkári szolgáltatást nyújtani, ha az Ügyfélnek nincs olyan személy a környezetében, akit be tud / be szeretne vonni a cégalapításba.

 

Céges pecsétet Írországban vagy Magyarországon kell vennem?

Sehol, Írországban nem használnak pecsétet: a számlákra nem kell, mivel nincs számlaadási kötelezettség, a szerződéseket pedig elég aláírni. Természetesen egyszerű lelkesedésből lehet pecsétet nyomogatni a papírokra, de ez csak dizájn elem, nem kötelelző, semmi nem a pecséttől lesz érvényes.

Kiegészítő információ a fentiekhez:

2 féle pecsét típus létezik: a tintás és a száraznyomós. Magyar ügyfelek általában a tintás pecsétre gondolnak, amikor céges pecsétről van szó. A fenti leírás (vagyis hogy nem szükséges mert nem használjuk) a tintás pecsétre vonatkozik!

A 2014-es Társasági Törvény 43-as szekciója előírja, hogy Írországban minden cégnek rendelkeznie kell egy száraznyomós bélyegzővel (rajta cégnév + cégszám), de egyrészt nincs előírva, hogy mikortól kell vele rendelkezni (cégalapítás után egy nappal vagy tíz év múlva…), másrészt senki nem ellenőrzi, így a hiányáért sem jár semmiféle retorzió vagy büntetés, harmadrészt igazából hétköznapi kis cégeknek nincs is mire használni. Nagyobb volumenű, szuperhivatalos tranzakcióknál tud előkerülni a szárazbélyegző, pl ingatlan portfólió vagy másik nagy cég felvásárlása esetén.

Lelkesedésből természetesen lehet a cégalapítás után azonnal csináltatni egyet, bár mi azt szoktuk javasolni, hogy várják meg, amíg valamihez szükség van rá (nem nagyon lesz…) majd ráérnek akkor pénzt kiadni ilyesmire.

 

Az ír cégnek mennyi adót kell fizetnie?

Attól függ…

Ha nincsenek alkalmazottak és nincs a cég áfára regisztrálva, nem adtak el ingatlant, és év végén  van nyereség, akkor csak társasági adót kell fizetni: a nyereség 12.5%-a.

Ha a cég áfára (EUs adószámra) van regisztrálva, akkor a fő áfa kulcs Írországban 23%, bár az áfát igazából ugye a vevők fizetik és a cég csak mintegy “továbbítja” az adóhivatalhoz. Írországban egyébként 2 havonta van áfa bevallás.

Ha vannak alkalmazottak, akkor a bérszámfejtést havonta kell könyvelni, leadni és befizetni a járulékokat. Az alkalmazottak béréből 3 db járulékot kell levonni és 1 db munkáltatói járulékot kell utánuk befizetni. A munkáltatói járulék mértéke 8.5 - 10.75% között változik a fizetés nagyságától függően. Mi azt szoktuk javasolni, hogy amikor tervezgetnek, számolgatnak, hogy hogy lesz majd egyszer… számoljanak egy átlag 10% munkáltatói járulékkal, a 10 szép, kerek szám, könnyű vele számolni és a legtöbb esetben tényleg bele is fognak férni.

Alkalmazottak bérezéséről egyébként bővebben az “Alkalmazottak” menüpontban olvashat.

 

Hogy tudom az ír cégemből kivenni a pénzt?

Ír cégből pénzt kétféleképpen lehet kivenni: havonta fizetésként vagy év végén osztalékként.

Ha fizetésként szeretné kivenni a pénzt, akkor be kell magát jelenteni az ír cégbe alkalmazottként, ehhez pedig ír lakcím és ír TB szám szükségesek. (Igény esetén kiegészítő szolgáltatások.) Alkalmazottként pedig havonta kell a bérszámfejtést könyvelni és a járulékokat befizetni.

Ha osztalékot szeretne kivenni, akkor előbb meg kell várni a céges év végét (alapítástól számítva 365 nap), el kell készíteni az éves mérleget és ha nyereséggel zárt a cég, akkor azt lehet osztalékként kivenni. Veszteséges és nullás cégből nincs mit kivenni, illetve Írországban nem létezik a magyarhoz hasonló osztalék előleg, hisz amíg nincs lezárva az év, addig nem lehet udni, hogy egyáltalán lesz-e mit kivenni és ha igen, akkor mennyit.

Osztalék után, mivel az az egyén bevétele, nem a cégé, mindenkinek az állandó lakcíme szerinti ország szabályai alapján kell adóznia. Akinek Magyarországon van az állandó lakcíme, az a magyar szabályok alapján adózik az ír cégből kivett osztalék után. Akinek Írországban van az állandó lakcíme, annak pedig Írországban kell az osztalék után adóznia, ami egyébként kb annyi, mintha havonta fizetésként venné ki, mindössze a munkáltatói járulék (8.5 - 10.75%) amit meg lehet így spórolni.

 

Be kell magamat jelenteni az ír cégbe?

Nem, Ön alanyi jogon dolgozhat saját cégében, amíg nem szeretne havi fizetést kivenni. Ingyen egyébként bárki bármikor dolgozhat a cégnek (pl önkéntesek vagy lelkes segítők) ha nem kapnak érte fizetést, akkor a semmi után nyilván járulék fizetés sincs, a semmit pedig értelem szerűen bejelenteni se kell.

 

Mennyi a minimum alaptőke amit be kell fizetni az ír cégbe?

Semennyi, Írországban nincs alaptőke.

 

Mikor kell adóbevallást beadni az ír cégemnek?

4 fontos bevallás van ír cégek számára, ebből az első 2 mindenkinek kötelező:

 

1, Admin bevallás

Az első admin bevallást az ír cég alapítása után 6 hónappal kell beadni, utána pedig minden évben ugyanakkor. Ez alapvetően a cég adminisztrációs hátteréről szól, pl volt-e címváltozás, director változás, titkár változás, stb, nem csak hogy változtak-e a személyek, de pl a director asszony férjhez ment és a személy maradt csak emiatt a neve változott. Szintén itt lehet bejelenteni, ha a részvényesek változtak.

 

2, Pénzügyi bevallás

Az ír cég alapítása után 365 nappal van az ír cégnek év végéje, tehát az év vége nem a december 31, hanem minden írországi cégnek egyéni. Céges év végén kell leadni a pénzügyi mérleget és befizetni a társasági adót (ha nyereséggel zárt a cég).

 

3, Áfa bevallás

Áfára / EU-s adószámra regisztrált ír cégeknek és egyéni vállalkozóknak 2 havonta van áfa bevallás és adott esetben befizetés / visszaigénylés.

A januárt és februárt márciusban kell bevallani, a márciust és áprilist májusban kell bevallani és így tovább, ez minden áfa regisztrált ír vállalkozás számára egységes.

 

4, Bérszámfejtés

Ha alkalmazottak is vannak az ír cégben, akkor havonta kell a bérszámfejtést bevallani és a szükséges járulékokat befizetni.

 

Mennyibe kerül egy ír cég fentartása?

Az indulási költség ugye attól függ, melyik alapítási csomagot választja, kér-e áfa regisztrációt, bankszámlát stb, az árak a “Szolgáltatások” alatt megtekinthetők.

Ez után, minden évben van egy admin bevallás (€140) és egy pénzügyi bevallás (€180) az első év lejárta után pedig meg kell hosszabbítani a telephelyet (€250) hacsak nem rendelkezik saját irodával, üzlettel, stb.

Tehát az indulási költségek után:

- az első évben lesz még €320 admin és pénzügyi bevallások

- a második évtől admin + pénzügyi + telephely = €570

Ehhez jön még áfa / EUs adószámra regisztrált vállalkozások havi könyvelése €120, alkalmazottak esetén pedig €15 / fő / hó bérszámfejtés.

 

Tag cserét szeretnénk az írországi cégben. Mi a teendő?

Mivel a részvények naponta többször is adhatók-vehetők, így hogy ki éppen hány részvényt birtokol, erről nincs naprakész hivatalos nyilvántartás.

Admin bevalláskor kell leadni, hogy kinél éppen hány db részvény van, de ez gyakorlatilag csak mint egy “pillanatkép” megadása, hisz lehetséges, hogy mire a bevallás beér, azóta már teljesen más a helyzet. 2 admin bevallás között egyszerűen adás-vételi szerződéssel lehet igazolni, hogy éppen ki hány részvényt birtokol.

 

OK, döntöttem, céget szeretnénk alapítani Írországban. Hogyan tovább? Mik a lépések?

1, Tegye a kosárba a megrendelni kívánt szolgáltatásokat, majd kártyával vagy Paypallal, illetve banki utalással tud fizetni. A kártyás és Paypal rendeléseket azonnal látjuk, így ilyenkor akár még aznap el tudjuk indítani a szolgáltatást.

Banki utalás esetén meg kell várni, amíg a tranzakció megérkezik, ez átlag 3 nap.

2, A “Formanyomtatványok” menüben töltse ki a rendelésre vonatkozó űrlapokat és online küldje be nekünk.

Ennyi. Mi sem egyszerűbb! :-)

 

2, Írországban regisztrált egyéni vállalkozók

 

Mennyi kötelező járulékot kell fizetnem havonta Írországban mint egyéni vállalkozó?

Semmenyit, Írországban az egyéni vállalkozóknak nincs havi kötelező fizetnivalójuk.

Majd év vége (dec 31) után kell beadni az egyéni vállalkozói adóbevallást, de kb €5000 nyereségig még akkor sem kell semmit befietni.

 

OK, döntöttem, egyéni vállalkozónak szeretnénk regisztrálni Írországban. Hogyan tovább? Mik a lépések?

1, Tegye a kosárba a megrendelni kívánt szolgáltatásokat, majd kártyával vagy Paypallal, illetve banki utalással tud fizetni. A kártyás és Paypal rendeléseket azonnal látjuk, így ilyenkor akár még aznap el tudjuk indítani a szolgáltatást.

Banki utalás esetén meg kell várni, amíg a tranzakció megérkezik, ez átlag 3 nap.

2, A “Formanyomtatványok” menüben töltse ki a rendelésre vonatkozó űrlapokat és online küldje be nekünk.

Ennyi. Mi sem egyszerűbb! :-)

 

 

3, GYIK - Könyvelés

 

Mennyire veszi szigorúan az ír adóhivatal a kapcsolt vállalkozást? Nagyon ellenőrzik?

Írországban nincs kapcsolt vállalkozás. Saját cégei minden gond nélkül számlázhatnak egymás közt. Ha Ön esetleg írországi egyéni vállalkozó és van még egy ír cége is, egyéni vállalkozóként is nyugodtan beszámlázhat a saját cégébe és fordítva.

 

Mennyi a maximum összeg, amit készpénzben lehet tárolni az ír cég házipénztárában?

Írországban nincs a házipénztárra vonatkozó semmilyen korlátozás vagy megkötés, bármekkora összeget lehet készpénzben tartani, és értelemszerűen bármilyen pénznemben is.

 

Milyen korlátozás a bejelentési kötelezettség vonatkozik a készpénzfizetésekre Írországban?

Semmilyen. Amíg a készpénz törvényes fizetőeszköz Írországban, addig nyilván a használata is legális.

Mondjuk, szívesen megnéznénk azt az ügyfelet aki €3 000 000-t eltalicskázik az üzletfelének, lehetőleg €50-s tételekben, (a nagyobb tételeket nehéz felváltatni a boltokban) de mindenesetre törvényi akadálya nincs.

 

Mik az elszámolható költségek Írországban?

Elvileg minden, amit valahogy meg lehet magyarázni, hogy kellett a cég működéséhez.

2 fontos kivétel van: az étel és a ruha. Nincs tehát üzleti ebéd meg üzleti vacsora, erre az volt a hivatalos válasz egy itteni revizortól, hogy “menjenek tárgyalni az irodába, ne az étterembe”. No igen… Illetve a ruhát se lehet elszámolni, hogy “márpedig az ügyfél csak ebben a Chanel kosztümben áll velem szóba.”

Étel természetesen elszámolható ha valaki azzal kereskedik, pl éttermek, büfék, pékségek stb de nyilván más a temékkereskedelem meg a “beültem a mekibe a cég számlájára”.

Ruha elszámolható ha valami speciális védőruha, pl építkezési vállalkozók esetén, vagy egyenruha, de ez esetben tényleg minden alklalmazottnak ugyanazt kell viselni. Tehát a “nincs egy szál alkalmazottam se, de ma ez a piros pulcsi az egyenruhám, holnap meg az a zöld ing” nem elszámolható.

Az a fő irányelv a céges költségek elszámolása mögött, hogy ami akkor is kéne, ha nem lenne cég, illetve azok a költségek amik után általában az alkalmazottak se kapnak jóváírást, azok nem elszámolhatók.

Mivel enni, öltözködni akkor is kéne ha nem lenne a cég, ezért ezek nem elszámolhatók. Lakni is kell valalhol a cég nélkül is, tehát a lakás sem elszámolható.

Általában alkalmazottak sem kapnak költségtérítést csak azért mert bemennek a munkahelyükre, ezért általában az utazási költség sem elszámolható. Ez alól kivétel minden olyan utazás, ami üzleti célú és másik városba / országba kell menni. Tehát pl van egy dublini tanácsadó, amikor meglátogatja a dublini ügyfeleit, az az utazási költség nem elszámolható, de ha el kell mennie Galway-be vagy Párizsba meglátogatni az ügyfelet, az az utazás már elszámolható.

Benzin és egyéb autós költségek csak akkor számolhatók el, ha haszongépjárműről van szó, személygépjárművek esetén nem. Illetve ez utóbbi csak akkor, ha másik városba autókázunk, de akkor km-naplót kell vezetni (excel tábla, kockás füzet) hogy mikor hova miért mentünk, mennyi volt akkor a benzin / liter, hány litert fogyasztottunk az út alatt és az mennyibe került.

Személyautót be lehet vinni a cégbe céges autónak de nem fogja megérni: a rengeteg visszaélés miatt ezt pár éve nagyon megszigorították és annyi adót kell a céges autó után fizetni, hogy gyakorlatilag 3 év alatt az autó új árát kell befizetni adó formájában. Az új árát akkor is, ha használtan vettük. (Nézzük a dolgok napos oldalát: óóóó ha Magyarországon csak ennyi “szívás” lenne…)

 

Írországban lehet ÁFÁ-t visszaigényelni?

Igen, lehet, “halálbüntetés” nélkül. 2 havonta van áfa bevallás, minden bevallást a következő bevallásig feldolgoznak, tehát a visszaigénylés is 2 hónapon belül megvan. Lehet választani, hogy pénzben visszautalják az ír cég ír bankszámlájára (és csak az írországi bankszámlára, külföldire nem utalnak) vagy a visszajáró összeget jóváírják a következő áfa befizetésből, ha pl olyan cégekről van szó, akik általában áfa befizetők, csak egyszer véletlenül úgy alakult hogy épp visszaigényelnek.

 

Mennyi idő alatt kaphatok EU-s adószámot?

1, Kell egy ír cég, kártyás / Paypal fizetés esetén nem kell a bankra várni, így általában 1, maximum 2 hét alatt át tud futni a cégalapítás.

2, Ezután fel kell regisztrálni a céget társasági adóra az adóhivatalnál, mert a regisztrációs számot igazoló levelet a bank kérni fogja bankszámlanyitáskor. A társasági adó regisztráció átfutási ideje átlag 1 hónap de nyáron és karácsonykor a szabadságolások miatt komoly csúszások tudnak lenni. (Az írek amúgy se épp a kapkodásról híresek…)


3, Ha kész a cég és kezünkben a levél, akkor lehet menni a bankba számlát nyitni. A bankszámlát kb még 2 hét mire beaktiválják, de ez már “nem számít” mert a számla adatokat (IBAN szám stb) a helyszínen megadják, és az áfa / EU-s adószám regisztrációt ezekkel az adatokkal már el lehet indítani, függetlenül attól, hogy a bank még mennyit “ül” az aktiváláson.

4, Ha minden szükséges adat és dokumentum a kezünkben van, maga az áfa regisztráció átfutási ideje kb 3-6 hét.

Tehát szerencsés esetben: 1 hét cégalapítás + 1 hónap társasági adó regisztráció + 3 hét áfa regisztráció = 2 hónap.

Ritkán kevesebb, viszont simán lehet több ha:

- az ügyfél banki utalással fizet, és a bankok lassúak

- a cégalapítást visszadobja az ír cégbíróság mert másik nevet kell választani (pl a név már foglalt vagy “túl hasonló” már valami létezőhöz)

- nyár van, karácsony van, év vége van és (majdnem) minden hivatalnok szabadságon van

- megvan a társasági adó regisztrációs számot igazoló levél, de az ügyfél csak 3 hónap múlva tud kijönni Írországba bankszámlát nyitni (márpedig a bankszámla adatok nélkül nem lehet az ÁFA / EU-s adószám regisztrációt elindítani)

- bankszámla már van, de az ÁFA / EU-s adószám regisztrációhoz még valami hiányzik. (Csekklista a blogban: http://vallalkozasirorszagban.blogspot.ie/2015/12/afa-regisztracio-irorszagban-csekklista.html )

 

 

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Pay with Stripe